2017. jan 08.

A szakadék szélén állunk

írta: OMari
A szakadék szélén állunk

Közmunkások, kitaszítottak és elszegényedett emberek vagyunk saját hazánkban...

Lassan nem hogy jövőnk de jelenünk sem lesz. 
Abba bele se merünk gondolni, hogy mi lesz a gyerekeink jövőjével. 
Amíg a kormány tagjai és talpnyalóik, kegyeltjeik nem ismerik a nélkülözést, a nincstelenséget addig mi nagyon is jól tudjuk mi az. 
Biztos, hogy nem vagyok egyedül azzal a problémával, akinek „nem kedvelt” lakótársa Csányi Sándor. 
Nem a színész, a bankvezér... 
A rezsi, a számlák kifizetése a legtöbb ember számára állandó szélmalomharc. 
Az örökös aggódás azért, hogy gyerekeinket miből, hogyan, és egyáltalán - tudjuk-e tovább taníttatni? 
Az emberek megélhetése olyannyira nem biztosított, hogy még azt sem lehet tudni sokszor, mi lesz holnap. 
Meg tudjuk-e venni az alapvető élelmiszereket? 
Tudunk-e tejet, kenyeret tenni az asztalra.
Egészséges táplálkozás??? Na, hagyjuk. 
Nekünk az az egészséges táplálkozás, ha tudunk annyit enni, hogy nem dobjuk fel a bocskort. 
Azért is aggódnunk kell, ha véletlen valakink megbetegszik, a gyógyszertárban a gyógyszer árát ki tudjuk-e fizetni? 

Lehetne még sorolni a rengeteg problémát, gondot, amik többségét a pénztelenség okoz. Aminek a fő kiváltó oka a munkanélküliség, a bérek értéktelensége. A közmunkabér és a mai bérviszonyok ma Magyarországon nevetségesek.
Már túl nagy a teher...
Sokáig nem birjuk!!!
Ezért szeretnénk nagyobb megbecsülést kivívni minden ember számára. 
Tegyünk együtt azért, hogy lekerülhessünk a szakadék széléről. 
De ne lefelé... :)

Szólj hozzá