Bár Te úgy gondolod, minden rendben van, pedig megint kozmetikázik a Kormány! Nagyüzemben. Szépítik a foglalkoztatási adatokat, bármily módon is kell átgyalogolni hozzá az embereken. Találtak végre egy rést a falon, egy olyan réteget, akikre - szerintük - minden zokszó nélkül ráfogható, hogy nem valódi álláskeresők. Mivel jó nagy rétegről van szó, - több, mint 130 ezres - ezért fokozatosan végre hajtva a műveletet több hónapra biztosítható velük munkanélküliség terén a kellő javulás. Mert ki is statisztikailag a munkanélküli, az álláskereső? Álláskeresőnek az az ember számít, aki a munkaügyi központ nyilvántartásában szerepel, magyarán regisztrált munkanélküli.

Néhány napja kapott szárnyra a hír, miszerint azoktól az emberektől, akik orvosilag alátámasztva képtelenek az aktív munkára, megvonják a foglalkoztatást helyettesítő támogatást /22800.-Ft/, valamint törlik őket a szolgálat /munkaügyi központ/ nyilvántartásából is.Ők azok, akiket eddig - hiába szerepeltek a nyilvántartásban -  egy helyre sem közvetítették ki, ha ki is közvetítették, a munkába állás az orvosi vizsgálat szakvéleménye miatt hiúsult meg, esetleg eleve olyan problémáik vannak, ami miatt mindenképp kudarcba fulladna a kísérlet. Ők valójában egészségkárosodottak, sokuknak orvosi papírja is van róla, viszont 50 % alattiak, vagyis nem érik el azt a szintet, ami által bármiféle ellátásra jogosultak lennének. Mivel a munkaügyi központok nyilvántartásában aktív álláskeresők vannak elvileg, reálisan nézve nem is lenne gond azzal, hogy olyan ember ne szerepeljen a munkanélküliek nyilvántartásában, akitől elhelyezkedést nem lehet várni. Valamikor nyár elején született egy kormányhatározat, ami a központokat erre a leépítésre utasítja. De, ez valahogy nem került be a köztudatba. Arról viszont hallottunk, hogy az ország egyes régióiban kísérleti jelleggel ennek a körnek közmunka programokat indítanak napi 6 órában, havi 27 ezer forintos "jövedelem mellett", napi egyszeri étkeztetéssel. Vagyis bő 4 ezer forinttal lett több a pénzük attól, mint amikor munka nélkül otthon voltak. Már ez is számomra visszásnak tűnik, hisz ezek az emberek tudnak dolgozni, nem arról van szó, hogy magára a munka végzésre alkalmatlanok, hanem nem mindegy mit adnak a kezükbe, és milyen körülmények között.

Júliustól 300 fő vett részt a programban, és akkor még úgy volt, hogy  2017-től jóval nagyobb keretek közt fog folytatódni, kiterjesztik az egész országra. Most mégis úgy néz ki, hogy ennek a programnak vége, feledésbe merül,, viszont a regisztrációból történő törlés aktívan működik. Hogy pontosan mikortól, nem igazán lehet tudni, de az biztos, hogy decemberben már ténykedtek ez ügyben az ügyintézők. Ami pontosan azt jelenti, hogy ha valakit törölnek a nyilvántartásból, a törlés napjától már pénzbeli ellátásra sem jogosult. Na most, egy olyan ember, aki jó ideje 22.800 Ft-ból él, nagy valószínűséggel egy árva garas megtakarítással sem rendelkezik. Egyedül családjának és rokonságának segítségére számíthat. Azok után, hogy megtörtént a törlés - semmiféle ellátással nem rendelkeznek. Ez az üres járat akár már 3-4-5 hónapos is lehet, a számomra ismert esetek is már több, mint 2 hónaposak. Két hónapig jövedelem nélkül élni úgy, hogy nincs tartalék sem, amiből finanszírozni tudnák saját maguk fenntartását - lehetetlen vállalkozás. ENNEK ELLENÉRE VOLT KÉPE A KORMÁNYNAK NÉHÁNY NAPJA ARRÓL BESZÉLNI, HOGY TÜRELMET KÉRNEK! Nem lenne ezzel az intézkedéssel semmi gond, hogyha előre kitalálták volna a folytatást. Ha megtervezik, hogy mi a módja annak, hogy legalább cseberből vederbe kerülhessenek ezek az emberek, ne mindjárt az útszéli árokba. Ennek a kormánynak az az egyik legnagyobb baja meglátásom szerint,  hogy felülről belenyúl dolgokba - egy szerintük fontos ügy miatt - aztán a következményeket meg viselje a kisember, neki legyen türelme, ő finanszírozza a vezetés meggondolatlan lépését, és még legyen is lojális a kormánnyal szemben, értse meg, hogy ez a lépés szükséges, és idővel majd akár ki is találnak valamit. CSAKHOGY, AZT MEG KELL ÉRNI! Mindegy: a lényeg, hogy szép lassan 130 ezerrel csökkenthető - tehát lényegében felére levezethető a jelenlegi munkanélküliségi ráta, ami azt jelenti, hogy rövidesen megjelennek a statisztikák - mikor már az utolsó egészségkárosodottat is kivezették a rendszerből - hogy már csak 2 százalék körüli hazánkban az aktív álláskeresők száma.

De ez csak játék a számokkal. Hisz mindenki, aki nyitott szemmel jár tudja, hogy a munkaügyi központok által nyilvántartott álláskeresők csak a jéghely csúcsa. Hisz a közmunkás alapjában véve ugyanolyan munkanélküli, mint az épp közmunkában nem dolgozó. Mert kevés az a közfoglalkoztatott, aki életpálya modellként tekint jelenlegi tevékenységére.Ők is ki szeretnének kerülni a rendszerből, és a normál, elsődleges munkaerőpiacon kipróbálni magukat. Ők a köztes szem, akik se ide, se oda nem tartoznak. Nem munkanélküliek, hisz munkát végeznek, viszont nem is valódi foglalkoztatottak. Statisztikai varázslatokra a legtökéletesebbek, épp oda csaphatók, ahol a legnagyobb szükség van "rájuk". Hazánkban gyors ütemben javulnak a munkanélküliség mutatói. De ki is számít foglalkoztatottnak statisztikailag? 

A KSH definíciója szerint, ha heti foglalkoztatottságot számítunk, akkor az adott héten legalább egy órányi munkát végző, vagy igazoltan távol lévő már foglalkoztatottnak számít. 

Jelenleg hazánkban kb. 230 ezer közmunkás, és kb. 205 ezer aktív álláskereső van. Hiába a kormány ámítása, a statisztikákban nagyon szépen nyomon követhető a közmunka hatása. Mivel pont azokban a hónapokban csökken érezhetően - 10-20 ezerrel - az aktív álláskeresők száma, amikor tömeges közmunka program indul, vagyis március-áprilisban, valamint szeptemberben.Egyébként ez a csökkenés 1-5 ezer fő. Aztán ott a másik probléma, amivel nyilván a Kormány is tisztában van vele, hogyha most hirtelen - ismét felülről belenyúlva - bevezeti a három éven belüli egy évnyi közmunka lehetőségét, valamint továbbiakban szakmunkás már nem lesz foglalkoztatható a programban, akkor az eddigi bűvészkedések mind dugába dőlnek, és a végén még kiderülnek hazánk megközelítőleg valós munkanélküliségi mutatói. Hisz a közmunkások nagy hányada jóval több, mint összességében egy éve dolgozik ezen a területen. Nem jószántából, hanem azért, mert vagy a könyéken nincs más lehetősége, vagy olyan a végzettsége, kora, helyzete, ami miatt nem kell senkinek az elsődleges munkaerőpiacon. Mit is jelent ez számokban? Ha most azt vesszük, hogy jelenleg kb. 4 százalékos a munkanélküliségi ráta, akkor hirtelenjében majd a duplájára, vagyis kb. 8 %-nyira emelkedhet. Ez nem lenne túl jó dolog, az elmúlt 7 év statisztikai erőfeszítései hiábavalók lennének, és ezt a Kormány is tudja nyilván, azért a nagy hallgatás ez ügyben. Januárra ígérték a döntést, már február közepe, és elvileg két hét múlva kezdődik az új program, de ezen a téren halálos a csend. Nyilván dolgoznak az  agytekervények, - hogy ebből a katyvaszból hogy másszanak ki. Hogy a kecske is átjusson a másik partra, meg a káposzta is megmaradjon. Pedig a közmunkát előbb-utóbb le kell építeni,  az uniós pénzek csappanásával erre a hókusz-pókuszra sem lesz idővel apanázs. 

Aztán ott van az a kérdés, amikor arról beszélünk, hogy miért is kell csökkenteni a közfoglalkoztatottak számát?! Mit mondanak fent? Azért, mert rengeteg a betöltetlen álláshely országunkban. Nézzük meg, mennyi is! Jelen pillanatban 130 ezer álláslehetőséget tartanak nyilván.Egyenletlen eloszlásban.  Ezzel szemben mennyi is az álláskereső? Az előbb már írtunk róla, 205 ezer. Ők azok, akik jelenleg nem közmunkások. Az ő körükben nagyobb arányban találhatók olyan végzettségűek, akikről a betöltetlen álláshelyet meghirdető foglalkoztatók álmodoznak. De ehhez még ott vannak a közfoglalkoztatási programban részt vevők is, akiknek végzettségük sokszor nincs, vagy ha igen, akkor elavult szakmának számít, ráadásul vagy túl fiatal, vagy túl öreg, vagy épp gyesről visszatérő - nagy eséllyel olyan ember, aki csak szálka a munkaadó szemében. Mégis őket akarnák kiközvetíteni, és egy tollvonással megszüntetni számukra még a közmunka lehetőségét is.  Ők jelenleg 230 ezren vannak. Aztán ott vannak az inaktívak, akik nincsenek nyilvántartásban, és nőni is fog a számuk - ha csak nem jön majd egy következő bűvésztrükk - hisz az egészségkárosodottak fokozatosan kikerülnek a rendszerből. Ők jelenleg 200 ezren vannak. Tehát, ha pontosan nézzük a számokat, akkor józan parasztésszel gondolkodva 635 ezer - legalább ennyi - munkanélküli országa vagyunk. Legalábbis az elsődleges munkaerőpiacot tekintve. Na, ehhez a számhoz viszonyítva már nem is olyan szép a 135 ezer betöltetlen álláshely. Ugye?

Aztán persze az sem mindegy, hogy hol van az a bizonyos munkahely, és hol tartózkodik, él a munkát kereső. Mert a keleti területen meghirdetett álláshelyek nagyon nagy része a szakmai - nem elavult szakmákra gondolnak - és a felsőfokú végzettségűeknek szánt lehetőségek közül kerül ki. Ilyen a közmunkások között alig van. Ha pedig nincs, akkor ha a közmunkás kikerül a közfoglalkoztatási programból, akkor - hogy betanított, vagy segédmunkát találjon magának, vagy esetleg idősebb kora ellenére is esetleg foglalkoztassák - át kéne települnie az ország másik felébe, ami évek óta tartó minimális éhbér után lehetetlen. Ráadásul előtte a 22800 Ft-os, segély már megtette hatását, ezek az emberek semmiféle - még minimális - megtakarítással sem rendelkeznek. Márpedig értelmes ember nem ugrik a vakvilágba, egy bizonyos életkor után meg biztos nem. De ezzel  sem - ha mindenki áttelepedne munka reményében - lenne megoldva a probléma. Hisz a nyugati részen azért van annyi betöltetlen állás a legalsó foglalkoztatási rétegben, mert helyből nem tudják betölteni azokat. És az, vajon hogy lehet? Hisz, ha minden rendben lenne, ha a bérek is "élhetők" lennének, akkor nem kellene a keleti régióból odahúzni a munkáltatót, az emberek szíves-örömest jelentkeznének adott településről. Csakhogy ők még nyugatabbra dolgoznak. Mert uniós munkát letenni az asztalra magyarországi minimálbér pótlékokkal megemelt pepita változatáért csak ideig-óráig csábító, aztán rájön az embereke, hogyha ilyen intenzitással, és minőségben dolgozik, kicsit nyugatabbra többszörös bért zsebre rakhat. És van egy másik hatás is, ha a keleti régióból a munkaképes lakosság tetemes hányada elvándorol, akkor abban az országrészben új munkahelyek létesítésére nem lesz szükség, nem is fognak újak települni, vagyis egy idő után behozhatatlanul lemaradhatnak ezek a régiók. . Nem csak foglalkoztatási, hanem életminőség terén is. Pedig már most is ég és föld a két országrész. 

Nem hiszed? Nézz utána!