Mostanában kering az interneten egy cikk, amit a szemlelo.com jelentetett meg, mely elvileg címe alapján simán a segélyekről szól egy henyélő roma kisebbségivel illusztrálva a dolgokat, ám inkább a feltétel nélküli alapjövedelemre van kihegyezve hevenyészett stílusban.

De nézzük meg, mi is pontosan ez a bizonyos FELTÉTEL nélküli alapjövedelem!

Épp a kiemelt szó miatt ez az összeg nem nevezhető segélynek. Minden állampolgár jogosult rá a legszegényebbtől a leggazdagabbig. A cikk állítása szerint egy professzor, valahol facebook-falván végrehajtott egy kísérletet, melyben közgazdász egyetemistáinak bemutatta, miért is nem jó ez a bizonyos alapjövedelem. Mert, hogy szerinte nem ösztönöz, hanem lazsálásra biztat. Hát, nézzünk egy cseppet utána!

Mit is csinált az az állítólagos professzor? Alapjövedelemről szóló vita után bedobta a hallgatóknak, hogy ok, akkor próbálják ki, lehetséges-e a megvalósítása. Igazság szerint egy közgazdász professzornak nem a probléma azon részével kellene foglalkoznia, amelyre a cikk kihegyeződött, ez a terület, a felvetés ezen része inkább a szociológussokra tartozik. Én úgy gondolom, egy tanár van olyan tekintélyű, hogyha szakmai szempontból megvétóz egy problémát, akkor a hallgatók nagy része elfogadja érvelését. Mindenesetre professzorunk kijelentette, hogy innentől alapból mindenki kap egy négyes osztályzatot, akár tanultak, akár nem. /szeretném megjegyezni, hogy az USA-ban ilyen osztályzás nincs, A-B-C-D-E-F helyettesíti a magyar osztályzatokat, és vannak olyan egyetemek, ahol már jó ideje ez a fajta osztályzási rendszer sem létezik. Nyilván van helyette más értékelési módszer. Az a lényeg, hogy a diákok egy része első alkalommal még tanult, ők a cikk szerint ötösök lettek, másik része nem annyira, de az alapjegy miatt ők is megkapták a négyest. Következő alkalommal az ötösök egy része már kevesebbet tanult a fix jegy miatt, a gyengébbek meg még kevesebbet....

Azt kell mondanom, hogy ez az állítólagos professzor gyermekded hibát vétett, így az esetleges kísérletére nem lehet hivatkozni. Ugyanis - mint ahogy a nevében is benne van - az alapvető jövedelem arról szól, hogy a létfenntartáshoz szükséges legalapvetőbb összeggel támogat az állam. Semmi luxus, semmi flanc. Márpedig ha ezt osztályzatba átvetítjük, az csak a kettes lehet. 

Namármost, egy egyetemistának, ha ad arra, hogy milyen eredménnyel végez az egyetemen, akkor nem mindegy, hogy kettessel átcsusszan, vagy akár kitüntetéssel végezhet. Hisz mindenütt nagy szó, ha ez utóbbi történik, kapkodnak a frissen végzett legjobbak után ott is. Vagyis, aki tényleg azért jár egyetemre, hogy tudjon, nem fog megelégedni az alap kettessel. /B-vel/ Aki eddig négyes, vagy hármas volt, nyilván az sem. Ott van a most is B, kettes szintű egyetemista, aki sokszor bizony  örült, hogy nem húzták el. Viszont, ha tudja, hogy a jegye semmiképp sem lehet elégtelen, ha csak az idegessége volt az ok, hogy lehet, nem úgy sikerülnek a dolgok, ahogy szeretné, kap egy lelki többletet, és későbbiekben lazábban tud teljesíteni, akár javulhatnak is jegyei. Aztán ott a henye, a lusta, aki azért az osztályközösség csak egy szegletét jelenti, ő lehet, hogy egy ideig el lesz a semmiért kapott jegyével. De ha munkát akar az egyetem után, akkor előbb - utóbb magához fog térni, hisz az alapjegy lényegében semmire sem elég, jó munkahelyet nem kaphat vele. Az is lehet, hogy nem tanul többet később sem, viszont akkor saját magával tol ki. Hisz a többiek elhúznak mellette, ő meg csak néz, mint a moziban. Lemarad tőlük véglegesen. Csakhogy később már nem lesz alapjegy, tehát a tényleges tudása fog érvényesülni, vagy képezi magát később teljes erőbedobással, vagy pedig kénytelen a legvacakabb állással beérni. 

Ha végig gondoljuk az egészet, és áttesszük az alapjövedelemre, nem nehéz elképzelni, hogy ennek a pénznek annyi a hatása, hogy biztonságban érezheti magát az ember. Mindenkinek van egy olyan összeg a kezében, ami miatt nyugodtan hajthatja álomra a fejét. Esetleges probléma esetén sem kell azon gondolkodnia, hogy másnap mit eszek, vagy honnan veszek telefonfeltöltésre pénzt, hogy tudjak telefonálni munka után, esetleg miből fizetem ki a számlát.

Semmi többre nem telne belőle, csak a legfontosabb dolgokra. Ellenben az államnak későbbiekben nem kellene segélyeket folyósítani, ami hatalmas előny. Semmifélét. Viszont, mivel az emberekhez több pénz folyik be, ezért az államhoz is, az ilyen-olyan adók formájában, hisz a társadalom többet fogyaszt. Megszűnne a mélyszegénység, lenne az embereknek pénze - ha csak a pénztelenség az ok - a távolabbi munkahely keresésre is. Viszont nem kapnának annyit, hogy abból az extra igényeket fedezni tudják. Ráadásul abban a körben, ahol a segélyekre álltak rá könnyebben megy a pénz - főleg az első napokra - meggondolatlan dolgokra, mert ott a mentsvár, majd kapunk megint valamilyen segélyt, eddig is volt valahogy, ezután is lesz. De ekkor már nem lenne segély. Tehát vagy beosztja a kicsit, amit fixen kap, vagy elmegy mellette dolgozni, és lesz extra kiadásra, vagy éhen döglik. Ezek a variációk. Biztos lenne olyan, aki ezzel a lehetőséggel sem tud élni. De még neki is ott a lehetőség, hogy előbb-utóbb észbe kapjon, és nekigyürkőzzön a munkahely keresésnek. Hisz látja a szomszédot, az ismerőst, hogy jóval többre jutottak, mint ők. És ez bizony komoly húzóerő.

Magyarországon Szili Katalin országgyűlési képviselő már 2013-ban határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, a Feltétel nélküli alapjövedelem magyarországi bevezetésének vizsgálatáról - címmel, de azt akkor nem tűzték napirendre.

2014-ben a LÉT munkacsoport a Kossuth Klubban hatalmas érdeklődés mellett mutatta be 98-oldalas programját, mely a feltétel nélküli alapjövedelem rövid időn belüli országunkban való bevezethetőségéről szólt. Ezzel hazai körülmények között a történelmünkben először felszámolható lett volna a nincstelenség és a  mélyszegénység. Nem egy facebookozó fejéből pattant ki az ötlet, hanem valóban neves közgazdászok és szociológusok készítették a tanulmányt.olyan nevek is, mint Ferge Zsuzsa, vagy Surjányi György. 

Pártok közül a Párbeszéd állt ki az alapjövedelem mellett, ők felnőtteknek 50 ezer forintot, gyermekeknek 25 ezer forintot adnának. Terhes nőknek pedig 75 ezret. Konferenciát is tartottak az ügyben, ahol Surányi György, Babarczy Eszter, Tamás Gáspár Miklós, Ferge Zsuzsa, Misetics Bálint, Pogátsa Zoltán, és Tordai Bence is felszólalt, ez utóbbi mutatta be a koncepciót is. 2016-ban pedig nemzetközi konferenciát is rendeztek ez ügyben, ahova neves szakembereket hívtak meg. 

A Kormány a munka alapú társadalmat erőlteti. A munka, persze fontos is. De a megélhetés is. És ha a kettő nem fedi egymást, akkor viszont lépni kell. Kellene. Az emberek fejébe verte, hogy a szegényebb réteg azért szegény, mert lusta, nemtörődöm, nem foglalkozik a boldogulásával, csak segélyekből él, és dolgozni nem szeret. Holott ezzel a halmazzal saját hibájáról tereli a szót, hisz a 7 év alatt, amit kormányon töltöttek munkahelyek jószerivel csak a nyugati területen képződtek, a keleti részen ugyanolyan helyzetben vannak az emberek, mint akár 5-10 évvel ezelőtt. Sőt, rosszabban, hisz egyrészt a minimálbért is ők adóztatták meg, sőt, még a közmunka bérből is adózni vagy köteles, ráadásul a segélyezést is erősen visszaszorították, vagyis a szociálpolitikát jól fenékbe rúgták. Elvárják az emberektől, hogy a nyomorra sem elég pénzből éljenek meg, fizessenek számlákat, teljen élelemre, meg még munkahelykeresésre is. Holott, míg az ember nem érzi magát biztonságban,nincs egy alapvető megélhetése, addig csak a létfenntartására gondolhat, semmi másra. Azokon a területeken biztos, amiket a Kormány valahogy kifelejtett a fejlesztésekből. Márpedig erről nem az érintett országrész lakói tehetnek, hanem a vezetés.

Hát, erre a problémára lenne megoldás ez a bizonyos fix jövedelem. Ha pedig dolgozol, akkor lényegesen jobban haladhatsz, ez pedig igen csak nagy előre vivő...

És hogy miért nem jó ez a Kormányzatnak, amikor megközelítőleg ugyanannyi jövedelme folyna be ez után is, mint eddig? 

Nem lenne egy abszolút elszegényedett, nyomorgó réteg, aki már semmi mással nem foglalkozik, csak a saját megélhetésével. Hisz ha nyomorult, nem érdekli a politika - pedig ő van a legnagyobb katyvaszban - nem megy el választani, nem szavaz. És nem lehetne rá hivatkozni az országos gondoknál. Kevés a pénz, mert az ingyenélőket segélyezzük...Kevés a pénz, mert sok a henyélő közmunkás, nem dolgoznak, "álmunkáért" kapják a pénzt. /Ki biztosít csak álmunkát nekik? Ők kérik, vagy az állam adja azt?/ Rossz az oktatás színvonala? Ki miatt? Hát, persze hogy a szegények a probléma forrása... Szerintük. Pedig ez csak áltatás, gumicsont, és tömegek átverése. A probléma forrása maga a politika. És a megoldás gátja is az. Hát, kb. ennyi...