Tisztelt Honfitársaim! Tisztelt Rokonok! Tisztelt Barátok! Cimborák!  És Cimbalmosok!

Boldog új évet kívánok minden - hazájában, hazánkban - kisebbségnek számító minden barátunknak és nagyszájú, pletykafészek szomszédunknak, ellenfeleinknek, ellenségeinknek, hívőnek és ateistának, nagyevőnek, nagyivónak, és éhenkórásznak egyaránt! 

Hozzon nekik, nekünk könnyebbséget az új esztendő, szegénységet a korrupt politikusoknak legalább 24 órára, egészséget, sikert, békességet, és - drága Vezérünk szavaival élve - lázadás évét  kicsiny hazánk minden állampolgárának, és minden embernek, aki magyarnak, vagy vagy más nemzet fiának érzi, s tudja magát. 

Valamint minden embernek, aki embernek érzi magát!

Ezekben a percekben mindannyian megújuló reménnyel hagyjuk félbe az egymásra köpdösést, kavarást,  a sárba döngölést. És fogjuk meg egymás kezét, hogy az éjfél elmúltával kéznél legyen ellenfelünk, és immár hatásosabban palánkhoz vághassuk. Személyes fogadalmak pillanatában lélekben kezet nyújthatunk minden gazdag felé, hogy   észrevegyék, a mi tenyerünk még kurvára üres, lenne mit belerakni.  Kezet nyújthatunk minden magyar felé, akinek fontos nemzetünk boldogulása, és immár valóban boldogulni látni akarja nemzetét, és annak nem csak egyes köreit, nem úgy, mint ahogy az elmúlt negyedszázad alatti - reménykedem - lázálmunkban történt. Negyedszázada megszületett a szabad, független, demokratikus Magyarország. Ahol élni jó volt, ahol teli voltunk reményekkel, a születés pillanatában ugyanazok voltak jelen, akik most is, a halálánál. Ugyanazok, akik akkor a lovat adták alánk, most a szőnyeget húzzák ki a lábunk alól. 26 évvel ezelőtti nekifeszülésünk akkori vezetői tesznek ránk. Magasról. Az 1990 után született nemzedékünk  ismét megismerheti lassan, milyen az élet egy olyan országban, ahol    vasfüggöny választ el bennünket egész  Európától.Még, ha itt-ott csak lélekben is.

Az elmúlt negyedszázad tanulsága, hogy mi igenis mindig csak azt nézzük, hogy ki az,aki jobbra tart, ki az aki balra, és aki nem arra megy, amerre nekünk van előre, az menjen, és koppanjon a falnak.

Tisztelt Honfitársaim! Tisztelt Rokonok, Barátok, Szomszédok,és Mindenki, szerte a NAGYVILÁGBAN!

E jeles évfordulón szeretteinknek és nem szeretteinknek, barátainknak és ellenségeinknek, önmagunknak tett fogadalmainkat kiegészíteném pár szőrözetlen gondolattal.

Miért ne törekedhettek volna, s törekedhetnének általálunk, saját kacsóinkkal választott vezetőink arra eddig is,  és az előttünk álló új esztendő minden napján, hogy nagyobb tisztelettel legyenek  irántunk , hogy jobban megbecsüljenek bennünket is? Minden  jobbra, és balra tartó, jót akaró magyar ember személyes erőfeszítését.  Ne csak a magukat kiskirálynak képzelő politikai elitét.  Az orvosét, aki nem a hálapénzzel foglalkozik, hanem életet is ment. A tanárét, aki nevelni és szeretni akar, nem csak pénzt keresni. Nem becsülték meg a földet művelőket, akik kezében a kasza! a kézkezi munkásokat,akiknek erős az ökle! közmunkásokat,akiket feszít a düh, munkanélkülieket, - akik elkeseredettek, vállalkozókat-akik sokszor mindent kockára tesznek, akiknek a zsírján élnek fent, és mindenkit,  akik értéket teremt, és az értéktelen hitt értékes embereket.  A szülőket, akiknek gondoskodása nélkül az új generációk nem tudnák a szabadság adta lehetőségüket kibontakoztatni, és hátra sem nézve elhagyni jelenleg nyomorúságos kis hazánkat.  A nagyszülőket, akiknek élettapasztalatát politikai elitünk rég bedobta a sutba, így aztán ismét elkövetjük ugyanazokat a hibákat, amikért már a korábbi nemzedékek is súlyos árat fizettek.

Miért ne tehettek volna, tehetnének nekünk fentről olyan fogadalmat, hogy az előttünk álló esztendőben  az eddiginél  sokkal-sokkal jobban tiszteljék bennünk  az embert, ha magyar, ha nem magyar, ha jobbos, ha balos,akár keresztény, akár ateista ? 

Neves, halhatatlan udvari költőnk - Bégető Birka -  6 éve új átiratot adott ki Krúdi Gyula szeretetről szóló tanításából, jelenleg ez érvényes.

Könnyet fakasztani,

gyermeksírást élvezni,

árok partján lévőt az árokba rugni

Szegénységet nyomorrá fokozni,

magányosan sírdogálót messzire kerülni,

Rongyos gyermeket köd mögé bújtatni,

a homlok mély redőit ránccá fagyasztani.

Mindez egy párt, tíz év, harmadik választási ciklus kibontakozó,fanatikus- fantasztikus eredménye. Nekik nem került semmibe... Önöknek kedves állampolgárok meg még nem tudják, hogy mennyibe... 

De milyen sokat fog jelenteni Önök számára, ha majd rájönnek hogy mennyibe! 

Elkövetkező évünk Vezérünk akaratából a Lázadás éve lesz. 

Álljunk ki, de nem mellette! Bólítsunk rá... Vegyük komolyan akaratát. Fogjuk meg egymás kezét, de most azért, mert együtt könnyebb! Nézzünk egymás szemébe, és vegyük észre, hogy a másik is jót akar! 

Tegyünk róla, hogy ismét az eredeti Krúdi idézet legyen az érvényes!

„könnyet letörölni,

gyermekkacajt élvezni,

elesett embert talpra segíteni.

Szegénységet enyhíteni,

magányosan sírdogálókat gyengéden felkeresni.

Rongyos gyermeket átölelni,

a homlok mély redőit elsimogatni.”

Szilveszter éjszakáján ebben a reményben kívánok mindannyiunknak, mindenkinek teljesen mást!  

És mégis egyet!