2017. feb 19.

Miért szexel a magyar, ha szegény? Minek kell neki a sok gyerek?

írta: OMari
Miért szexel a magyar, ha szegény? Minek kell neki a sok gyerek?

Minek a gyerek? Hogy az is szegény legyen? Ugye milyen hülyeség leírva? Pedig hányan felteszik ezt a kérdést hasonlóan akár csak naponta is? "Ha valaki szegény, minek a sok gyerek. Ha nincs pénze, háza, vagyona, akkor ne vállaljon utódot, majd ha a sorsa jobbra fordul. Vagy akár még akkor sem, hisz úgyis csak rossz géneket adna át" Ez persze egy nagy marhaság. Semmilyen témát nem lehet sarkosítani, ezt - az egyik legfontosabbat -  sem.

A mélyszegénységnek több rétege van, és mindenütt más a helyzet. Az átlagnál több gyermek  egyaránt jellemző, de vannak különbségek is.

Először nézzük a sokat emlegetett, általában rossz példaként felhozott romákat. A gyermekek korán kikerülnek a családból, általában tizenévesen már új családot alapítanak. Összeállnak, még jelenleg is jóval kevesebb körükben a házasságok száma, mint más népcsoportok között. Ha egy magyar gyerek hagyja túl korán ott a családi házat, és próbálkozik önállóan családi élettel, akkor meg van egyből a magyarázat, nyilván nem kapott elég odafigyelést, valamilyen szinten menekülni akar eredeti közegéből. Egy roma gyerek sem működik másképp, náluk is közrejátszik döntésükben - bár ez a szó igazi tudatosságot feltételez, holott ilyenkor, ennyi idős korban inkább az ösztönök működnek - erősen a környezet minősége. Mikor egy kamasz úgy dönt, hogy ő is saját családot alapít, mindig ott van a döntésben kritikusan nézve a szülői ház, maga a család. Nem szereti, elutasítja a szegénységet, de nem csak a szegénységet, hanem egy az egyben az otthoni közeget,másképp akar élni, mint a szülei, úgy gondolja, hogy neki majd jobb lesz.
Aztán döntése nyomán általában cseberből vederbe esik, vagy még rosszabb helyzetbe kerül. Mivel önálló vagyonuk nincs, két lehetőség van. Vagy a fiú családjánál élnek, vagy a lányénál. Viszont az is igaz, hogy innentől már felnőttnek számítanak, saját döntéseket hozhatnak, tehát a szülői fennhatóság alól kikerültek. És amilyen gyorsan összekerültek, ugyanolyan gyorsan megérkezik a baba is. Nagy eséllyel semmi tudatosság, sima érzés, ösztön - ha valakit szeretek, azt szeretném sokszorozni is. :) A romáknál a család nagyon fontos, minél több gyereke van egy asszonynak, annál nagyobb tisztelet jár neki. Ettől függetlenül, már az ő körükben is az átlag három gyereknél ritkábban születik több. Hisz, ugyan iskolázottságban még mindig alulmúlják más rétegből érkező társaikat, de mégis a legalább befejezett általános iskolával rendelkezők már jóval nagyobb számban fordulnak elő köztük, mint akár 20-30 évvel ezelőtt. Márpedig a gyermekek száma szorosan összefügg az anyagi helyzettel, valamint az iskolázottsággal. Aki fiatal korában - jóval 20 év alatt szül - nagyobb az esélye, hogy három gyermeknél többet fog világra hozni. Arra is nagyobb az esély, hogy ezek a gyerekek ugyanúgy aluliskolázottak legyenek, mint szüleik. Hisz egy nagyon fiatal anya ritkán tudja megadni gyermekének azt a fajta gondoskodást, odafigyelést, nevelést, okítást - ami a sikeres életkezdéshez elengedhetetlen. Szeretik a gyermekeiket, foggal - körömmel ragaszkodnak hozzájuk, csak nem tudják pontosan hogyan is kell ésszerűen szeretni. Ilyenkor kellene, hogy mellette álljon valaki. Olyan, akire hallgat, és aki olyan tanácsokkal, segítséggel tudja ellátni, ami számára is érthető, befogadható, megvalósítható. Erre a családsegítő szolgálatok emberei nem alkalmasak, ők a hatóságot szimbolizálják, közvetlen, nyílt kapcsolat e miatt lehetetlen a szülők és a segítők között. A védőnőknek meg nincs ideje arra, hogy órákat eltöltsenek egy helyen, és teljesen az alapoktól kezdve magyarázzanak. Ráadásul, ha az egészséggel, fizikai fejlődéssel összefüggő témákat át is beszélik, de olyanban már nem tud segítséget adni, hogy milyen mondókákat tanítson a picinek, hogyan játszanak, milyen mesét mondjon, milyen játékokkal játsszon a csöppség. Ehhez olyan segítő kell, akire partnerként tekinthet, és egyenrangúnak érezheti mellette magát, akivel minden apró dolgot át lehet rágni, és biztos lehet benne, hogy csak jót akar nekik. A szegényeknél  is - minél magasabb iskolát végez, annál jobban kitolódik a gyermekvállalás ideje, és jóval kevesebb utód is érkezik. Itt, ebben a közegben is jól nyomon követhető, hogy az anyagi helyzet  nagyban összefügg az utódok számával. Minél szegényebb valaki, annál nagyobb az esély, hogy több gyermeket nevel. Sokszor azzal magyarázzák, hogy nincs pénz fogamzásgátlásra. Hisz nem ártana a fogamzás gátlókat olcsón adni, legalább egyes tipusait, de nem ez a fő gond, hisz aki védekezni akart, addig is megtette, míg nem voltak tabletták, és nem volt mindennapos az óvszerhasználat. És persze sokan megjegyzik, hogy a romák csak a pénzért vállalnak gyereket, azért van körülöttük egész siserehad. Lehet, hogy meglepő, de már körükben  is ritkán látni 5-6 gyermekes családokat, a legtöbbjük három körül megáll. Tehát valamiféle családtervezés már náluk is megfigyelhető. Három gyermek még viszonylag könnyen felnevelhető, mind anyagilag, mind odafigyelés terén. Ennyien összefoghatók még, átláthatóbb az egész helyzet.         dsc_2027.jpg                                                                                                                                            Régen,a  nyomorban élők a jövő esélyét növelték a nagy gyerekszámmal. Nem volt ritka a gyermekhalandóság, így a sok utód a biztos túlélést biztosította. A születés szabályozást lényegében a szoptatási időszak jelentette. Jelenleg - bár a legszegényebbek körében legmagasabb  az egy éves kor alatti halandóság /hisz gyatrábban táplálkoznak, később mennek terhestanácsadásra, egészséges élelmiszerhez nehezebben jutnak hozzá,és a lakás, ahova a kicsit viszik, az is egészségtelen/-  mégsem ez már a fő ok. Nyilván, valamilyen szinten közrejátszanak az anyagiak is,  a családi pótlék, de főleg a családi adókedvezmény hozzájárulhat a könnyebb gyermekvállaláshoz. Ráadásul 3 gyermek után az anya már főállású is lehet, ami úgyszintén nem megvetendő normál munkalehetőség híján.  Viszont csak ezért, csak a pénzért egy szegény sem vállal gyermeket. De legalábbis ritka. A gyermek a nyomorban élők számára  örömforrásnak számít. Míg egy gazdag ember, vagy legalábbis hozzájuk viszonyítva jólétben élő megkapja a maga napi örömeit, mind anyagilag, mind lelkileg egyaránt - ha más nem, akkor megvásárolja magának - addig, akinek nincs vagyona, anyagilag mélyponton, szakadékban van, számára a család adja, adhatja a boldogságot. A legtöbb szegény elmondja magáról, hogy ugyan vannak problémáik, mert nehéz az élet, de ettől függetlenül jól megvannak. Ráadásul a romáknál az első a család, és ugyanakkor a gyermek.A család, de a teljes roma közösség is rendkívül összetartó. Minden helyzetben ott vannak a másik mellett. Ahogy megszületik  a kicsi, ő  lesz a központ, ő az első, a legfontosabb. Az más téma, hogy lehet  nem úgy, ahogy a leg célra vezetőbb lenne.  Főleg a fiúknál fordul elő - hogy bármit megtehetnek. A roma társadalom férfi központú, a nő mai napig kiszolgálója a "hímeknek", ugyanúgy a fiú gyermekeknek is. Ők jóval többet megtehetnek, és megengedhetnek maguknak, mint nő társaik, a lányokat sokkal szigorúbban is fogják. Pont azért általában - kimondva is - hogy nehogy túl korán kikívánkozzanak a családból. Ám sokszor ezzel pont az ellenkezőjét érik el, a leányzó az első adandó alkalommal lerázza magáról a túlzott felügyeletet, és kapcsolatot létesít, családot alapít.Ugyanakkor a romák rendkívül prűdek. Náluk akár még hiányos ruhában sem lehet megjelenni idegenek előtt, ugyanúgy az orvosnál sem. Egy olyan családban, ahol az anya is szinte gyermekkorban szülte első magzatát, kicsi az esély, hogy a gyermek nyitott környezetben nevelkedik, és kellő felvilágosítást ad. Érdekes például az az eset, hogy egy sok gyermekes asszony 40 éves kora után tudta meg, hogy a szex és a gyermekáldás összefüggnek egymással. Nem akarta elhinni, és az volt a legnagyobb problémája, hogy akkor ha ő terhes, akkor mindenki tudhatja róla, hogy mit csinál a férjével? Ez egyszerűen a társadalmi közeg hibája, a prűdség, és a felvilágosítás hiányának a következménye. Meg hát a tanulatlanságé.  Ráadásul a legszegényebbeknél - és így a romáknál is - még a mai napig elég gyakori - gyakoribb a többi rétegnél -  a viszonylag közeli családtagok közötti együttélés, és gyermekvállalás. Ritkán ugyan, de még testvérek között is előfordul, nyilván nem hivatalos kapcsolatként - de szinte minden faluban van egy-egy hasonló helyzet, amikor a környezet tudja, mi is történik, de szemet hunynak fölötte, "jobb hallgatni" alapon.family.png

A nem roma, ugyancsak mélyszegény családok között szintén gyakori a sok gyermek. Jelenleg ez a "sok" persze általában nem a 100 évvel ezelőtti 10-11 gyerkőcöt jelenti, de akad ettől még népesebb család is. Náluk is ott van az a  réteg, akik túl korán estek bele egy kapcsolatba, és sorozatosan érkeznek annak gyümölcsei is. Ők is eredeti családjukból menekülve végtére is ugyanabba a helyzetbe kerülnek, mint annak idején szüleik. Náluk is hiányzik a felvilágosítás, és hogy ténylegesen maguk mellett érezzék a számukra legfontosabb felnőtteket, a szülőket. Több esetben az sem állapítható meg igazán, hogy mi volt előbb: A szegénység, vagy a sok kicsi, az az egy biztos, hogy ahol sok a gyermek, és gyengébb anyagiakkal rendelkeznek, biztos, hogy javulás nem lesz, bármi történik is. Hiába a támogatások, 5-6 gyermek fölött már irtózatos anyagi terhet jelent a csöppségek nevelése. Még egy tehetős család számára is nagy művészet lenne, nem hogy egy minimális anyagiakkal rendelkezőnek. Hisz 2 gyerek után még lehet örökölni ruhát, de a végtelenségig az sem mehet. Pici korban még hagyján, akkor még pillanat alatt kinövi, nincs ideje elkopni, viszont 1-2 éves kor körül már jön a baj, elhasználódik,nyúlik, szakad, leválik.... És olyankor - ha csak nincs másik család, akivel ezen a téren összedolgozhatnak - akkor be kell szerezni az új, de legalábbis alig használt ruhadarabokat. De érdekes módon, mint ahogy a kevés utód tervezés eredménye, ugyanúgy másik végletnél is általában már a tudatosság vezeti az embereket. Akik külső szemlélő számára már érthetetlen gyermekáldást hoztak össze, mind tudatosságról beszél, ha másképp nem, akkor annyiban, hogy úgy voltak vele, amennyi lesz, annyi lesz.Vallásuk miatt, vagy más okból nem nyúlnak bele a természet akaratába. Végül is ehhez is átgondolás kell. És akik tudatosan döntenek - még ha egy focicsapatnyi fiút, és egy kézi- csapatnyi lányt is nevelnek összesen, akkor is könnyebben élik meg, mint azok, akik csak mentek bele a vakvilágba, de akár háromnál megálltak. Ahol sok gyerek van, ott mindig történik valami, mindig beteg valaki, kapar a torka, vagy kis baleset érte. Nem unatkoznak a szülők, de ugyanúgy a gyermekek sem. Megtanulnak már kicsi korban közösségben élni, megtanulnak lemondani, adni, megérteni. Összetartani. Ez nagyon nagy dolog. Ha mellette sikerül az életben is elindítani őket, és iskoláikat sikeresen el is végzik, rengeteget kamatoztathatnak majd ebből az időszakból felnőtt életükben. Nem igaz az, hogy egy jobb módú család gyermeke biztosan sikeresebb lesz  az életben. Hisz náluk is vannak buktatók. A gazdagabb család általában egykét vállal, két gyermeket már ritkábban, hisz a vagyon osztódna, az meg már nem az igazi.De ha több gyermek érkezik, akkor is egykeként  nevelik őket, hisz azt érzik, hogy mindent megkaphatnak az élettől, és az jár is nekik.  Jobb iskolába jár, szinte biztos, hogy felsőfokot végez, akár többet is. Olyan  helyeken, jár, és olyan helyeket lát már ifjú korában, ahol, és amiket egy gyengébb anyagi körülmények közé érkező társa egész életében szinte biztos nem. De, hogy nagy eséllyel önző és öntelt lesz - lényegében borítékolható. Bizalmatlanná válik más emberekkel, más rétegekkel szemben, és mivel egész életében azt látta, hogy a pénz a mindenható, mindent el lehet intézni vele, ez is fogja vezérelni. Egy szegény sorból származó gyermek könnyebben be tud illeszkedni a társadalomba, csak a kezdeteknél elég löketet kell kapni, elég segítséget ahhoz, hogy akarjon, és tudjon is tanulni, kibontakoztatni tehetségét. Ez a szülő felelőssége. Akár szegény sorsú, akár jómódú, vagy gazdag, az ő felelőssége, hogyan, milyen útravalókkal indítja útnak gyermekét. Azt meg, hogy valaki vállaljon-e, vállalhat-e gyermeket senkinek nincs joga megmondani...84080.jpg

Szólj hozzá

szex szegénység felelősség nyomor gyermekvállalás