2017. jan 18.

Mitől pusztul a magyar, ha szegény?

írta: OMari
Mitől pusztul a magyar, ha szegény?

Sok mindentől.                                                                                                                                        Első a környezet. A nyomor, a penészes fal, dohos, sötét lakás nem tesz jót az egészségnek. Sem a testinek, sem a lelkinek. Nincs pénz szigetelésre, a penésszel is csak időlegesen tudják felvenni a harcot, előbb-utóbb jönnek a betegségek. Az ingerszegény környezet pedig mentálisan teszi tönkre az embert idő előtt.                                                                                                                                       Ha valaki elszegényedik, lecsúszik, első gondolata, hogy valamin takarékoskodnia kellene.  Kézenfekvő lépés, hogy olcsóbb helyre költözik. Ez városokban gyakran a leépült kertvárosi részt jelenti. Villany ugyan van, de a víz általában nem vezetékes. Kertváros lévén sokszor ásott, vagy fúrott kút. Ez már önmagában is egészségügyi kockázat, hisz a talajból minden szennyeződés bele kerül, és jön még rá a környezetből bemosódott növényvédő szerek maradványa.                                                                    Ha az olcsóbb helyre költözés nem hozza meg a kellő eredményt, következő lépésként jön a rezsivel takarékoskodás. A villanyt csak nagy ritkán kapcsolja fel, úgyis világít a tv, fűtéssel lehet a legtöbbet zsebben tartani. Van ruha, öltözködik rétegesen. Csak estére fűt be, mikorra a gyerekek hazaérnek, vagy hogy saját maga kissé felmelegedjen.                                                                                       Élelme egyhangú, főleg tészta - sokszor tojás nélküli - rizs, egy kis farhát, zsír, burgonya.           Gyümölcsöt ritkán lát, főleg nyáron, ha még nem pusztultak ki kertjében a gyümölcsfák. Újak telepítésére ritkán van pénz. Mint ahogy a kert rendes művelésére sem. A trágya sokba kerül, a műtrágya még többe. Ezért kiéli a földet, amennyire lehet, aztán ha már nem terem, inkább nem is műveli, vagy csak kis részét veti be.                                                                                              Ruházatát feléli, minél jobban elszegényedik, annál kevesebbet költ e célra. Először még olcsóbb helyeken vásárol, később csak ritkán kilós boltokban. Majd jön az utolsó stádium, amikor segélyszervezeteknél öltözik fel, vagy az utcára kirakott ruhaneműkből visz haza.                                 Ha megbetegszik, gyógyszert nem szed, nincs pénz rá. Legnagyobb félelme a komoly betegség, amivel orvoshoz  kell menni. Vitaminokat nem szed, nagyon megnyomná a családi kasszát. Ha netán komoly tünetei vannak, akkor is sokszor kerüli az orvost, hisz tudja, nincs pénze, megtakarítása a hosszabb gyógykezelésre. Lesz, ami lesz alapon - homokba dugja a fejét.                                                               Ha az alkoholista szegény is, akkor az olcsó ital dukál, ami akár bor, akár pálinka, akár sör - csak nevében az, ami. Bár a kis mennyiség jó minőségnél akár még jót is tehet, ezekből a szerekből pár pohárka is egy-egy koporsószög.                                                                                     Netán  végeznének egy kutatást Magyarországon azzal kapcsolatban, melyik réteg az, ahol a legtöbb dohányos előfordul, a munkanélküli és a közmunkások csoportja győzne. Egyszerű lezárni a témát azzal, hogy ha nincs pénze, ne dohányozzék. A dohányos sok okból nekiugorhat a leszokási kísérletnek, de egy dolognak mindig passzolni kell, az pedig a viszonylag nyugodt életszakasz. Ha megoldhatatlan problémák sorakoznak az ember feje felett, egy dohányos ember nagyon nagy eséllyel a cigaretta után nyúl. Ráadásul ezek az emberek nem tehetik meg, hogy valódi cigarettát vásárolnak. Az a minimális takarékossági mód, hogy cigaretta helyett szivarkát vesznek, ami nagy valószínűséggel az egyik legkárosabb dohány termék. Aztán van az az eset, amikor a megvett szivarkát kibontja, és hagyományos hüvelybe áttölti, vannak olyan fajták, aminek egy száljából két teljes cigaretta hüvely megtölthető. Következő fokozatként tölteni való dohányt, és hüvelyt vesznek, Saját kezükkel állítják elő a napi szívni valót. Ezek a variációk még egész elfogadhatóak, a pénzesebb "nincstelenek" takarékossági kísérletei. Viszont vannak olyanok, akiknek bolti dohányra sem telik, és ők vannak többen. Külvárosi területeken minden utcában, minden kocsmában árulnak vágott dohányt. Van, mikor törmelékes, fűvel,fával,celofánnal, kosszal szennyezettet, van mikor teljesen törmelékest, olyat, ami hüvelybe megtöltve még a füstszűrőn is "áttöri" magát, egészen a tüdőig.És van, mikor simán kapadohányt, amit a kiskertben megtermelnek, megszárítanak, aztán tésztavágógépen apróra darabolnak, és úgy árusítanak. Ezek hatására aztán jön a reggeli eszement köhögés, fulladozás, folt a tüdőn, stb. Idővel asztma, tüdőtágulat, daganat. Jó sokba fog ez még kerülni valamikor a magyar egészségügynek, a Kormánynak, és nekünk... És akkor még nem beszéltünk a csikkezőkről, akik közül a meggondoltabb fajta gyűjti ugyan a csikkeket, de kibontva áttölti tiszta hüvelybe, de bizony nem ritka - főleg hajléktalan, vagy mentálisan, anyagilag leépült körökben az "azonnali felhasználás". Na, ők azok, akik már semmivel sem foglalkoznak. Az "élj a mának" réteg. Bár ez esetben ez úgy módosítható: "vegetálsz ma is"...

Magyarországon egy jelentős réteg mélyszegénységben él. Ez már magában is hatalmas probléma. De amit magával hoz, az lesz az igazi...

Szólj hozzá